Alpár Ignác

Alpár Ignác 1855. január 17-én egy pest-budai iparoscsaládban látta meg a napvilágot. A neves építész, Hauszmann Alajos bíztatta arra, hogy külföldre menjen építészetet tanulni. Alpár a Berlin–Charlottenburgi Építészeti Akadémián kezdte meg tanulmányait. Az akadémia elvégzése után berlini építészek irodáiban dolgozott, és tanulmányutakon vett részt Németországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Tunéziában. 1881-ben a budapesti Műegyetemen lett tanársegéd, később önálló építészirodát nyitott. Összesen 130 jelentős épület fűződik nevéhez.

Erdélyben a herkulesfürdői Szapáry-fürdőházat és még két fürdőépületet, a Nagyvárad melletti Félix-fürdő és Püspökfürdő, illetve a felvidéki Pöstyén fürdőépületeit is ő tervezte. Alpár kapta meg a segesvári, a dicsőszentmártoni és a dévai, azután a nagyenyedi, a nyíregyházi és a kolozsvári megyeháza tervezését. Valamennyi megyeháza reprezentatív, neoreneszánsz karakterű volt, külső homlokzatán és belső dísztereiben egyaránt, kivéve a nagyenyedit, amelyik a felvidéki pártázatos reneszánsz formajegyeit tükrözte. Hét erdélyi és egy délvidéki templomot is tervezett.

A városligeti Széchenyi-szigeten fölépített „Vajdahunyadvár" értékeit szakmai körökben is elismerték. A legtöbbet foglalkoztatott és legjobban elismert építész lett ezután. Rendkívüli tehetsége, szorgalma, jó szervezőkészsége - mai értelemben menedzseri hajlama - tette erre alkalmassá. Több mint harminc elemi és középiskolai épületet, valamint egy egyetemet tervezett. Iskolaépületeire a szigorú funkcionalizmus volt jellemző, kitűnő alaprajzokkal - csak a homlokzatot öltöztette föl reneszánsz vagy barokkos elemekkel. Iskolái közül ma jó néhány egyetemként működik, például a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola és a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem. A középületek mellett jelentős számú lakóház sorolható Alpár életművébe. Lakóházain is a neoreneszánsz formák, díszítések dominálnak.

Az első sikeres banktervezése a mai Roosevelt téren álló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotájának belső tereit ólomüvegablakokkal különleges plasztikus üvegtéglákból épített acélvázas bevilágító tetővel tette barátságossá. Az általa tervezett Magyar Nemzeti Bank épülete 1905-re épült fel a Szabadság téren. Vele szemben a Tőzsdepalota monumentális homlokzata uralja a teret. A József nádor téren álló Magyar Általános Hitelbank (ma: Pénzügyminisztérium) palotája a többi bank épületéhez képest vidámabb, franciás neoreneszánsz hatású. Belső tereit pompás faburkolatok, frízek, ólomüvegablakok teszik hangulatossá.
Az eddig felsoroltakon kívül néhány, egyéb funkciójú tervezése is megemlíthető, mint a temesvári Postapalota, a nyíregyházi Corona Szálló. Az első világháború után a trianoni békediktátummal Magyarország területe az egyharmadára csökkent, így Alpár számos épülete az új határokon kívülre került, ami nagy keserűséggel töltötte el.
Alpár Ignác 1928-ban hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temetőben található. Álló, egész-alakos szobra a Vajdahunyadvár előtt - ahogyan síremléke is - Telcs Ede műve.

Rosch Gábor építészettörténész